Keringő a halállal 14. - Őszinte vallomás

Sziasztok! Meg is hoztam az új fejezetet! Remélem tetszeni fog! :)
Csak annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy ez az a zene, ami ihletet adott:
Children of Distance - Kedves naplóm
Itt a link: http://www.youtube.com/watch?v=3EqWFGVmplk





- Szeretlek! Ez elég jó ok? - mosolyodott el Kol. Scar csak hebegett-habogott össze-vissza.
- Nem! - A lehető legjobb! Én is szeretlek! Tépte ki karját az ősi kezéből. Megfordult, hogy ne lássa rajta a férfi a valódi válaszát. Érzések milliói kavarogtak benne, és könnybe lábadt a szeme. Kol képéről leolvadt a vigyor.
- Szóval nem.....jó...tudod mit? Nem érdekelsz! Nem szeretlek! Csak azért csináltam, hogy ne tedd meg! De tőlem nyugodtan megölheted magad! Teljesen hidegen hagy a halálod gondolata! - amint ezt elmondta, elsuhant. A hibrid lány eddig bírta fenn tartani álarcát. Nem tudta mi történt vele. Vámpírléte alatt egyszer sem sírt. Csak akkor, mikor Mystic Falls-ba érkezett. Klaus egy érzelmi roncsot csinált belőle. Nem hiába nem akart soha többé szerelmes lenni James után. Lassan lecsúszott a földre a fal mentén, és sírt. Ő is szereti Kol-t, csak még magának sem meri bevallani. Nem akarja mégegyszer átélni azt a fájdalmat, amit a hibridnél érzett.
Kol eközben nem egy életet kioltott. Épp a Bourbon Street-en szívta egy fiatal nő ízletes vérét. Már a sárga földig leitta magát, de ettől függetlenül még betért a Rousseau's-ba, pár pohár - vagy inkább üveg - whiskey-re. A pulthoz sétált, majd nehézkesen leült a székre, ugyanis majd' leborult róla. Cami, a csapos lány odasétált hozzá, hogy felvegye a rendelést.
- Mit adhatok? - kérdezte kedvesen a lány.
- Whiskey-t.
- Nem hiszem én azt....maximum egy pohár vizet! - nézett végig a részeg férfin.
- Velem te ne ellenkezz! Whiskey-t! - mondta már-már kissé arrogánsan.
- Kol! Hallottad a hölgyet...max vizet kaphatsz! - csatlakozott be Marcel a beszélgetésbe, és leült az ős melletti székre. - Na mondd el mi bántja azt a pici lelkedet. - a férfi erre az egyik falnak nyomta a "Negyed királyát" a nyakánál fogva.
- Scar majdnem megölte magát, és ez mind azért, mert te voltál olyan hülye, hogy hittél neki és elengedted!! - ordította.
- Mi?! De...de nekem megígérte, hogy nem fog kárt tenni magában...
- Na tessék! Itt a bizonyíték arra, hogy nincs még egy ilyen nyomorék a földön, mint te! Mindenkinek elhiszel mindent?! Még azt is elhinnéd, ha azt mondanám, hogy egy rózsaszín csoda-egyszarvú vagyok!! - engedte el a vámpírt, aki a földre rogyott. Szánakozóan végignézett rajta, majd vámpírsebességgel elsuhant.

Eközben Scar házában.....
Csak sírt és sírt megállás nélkül. Egyszercsak arra lett figyelmes, hogy elsuhant előtte valami. Ezt betudta a könnyektől való hallucinációnak. Majd pár percre rá hideg szél fújt végig a szobán. Erre már tényleg megijedt. Felugrott, és elkezdett járkálni a házban. Minden helyiséget végignézett, de semmi és senki. Épp meg akart fordulni, amikor megjelent előtte egy árny. Lassan közeledett felé, és a nappali kezdett megtelni köddel. Hirtelen sikítást hallott. Halálsikolyokat. Áldozatokat. Hátrálni próbált, de akkor az árny mögötte termett. Megpördült a tengelye körül, hogy szembe nézhessen James-szel. Ugyanis biztos volt benne, hogy volt szerelme játszik vele. Az alak szeme vészjóslóan megvillant. A lámpák elkezdtek fel-le kapcsolódni, majd hirtelen minden sötétbe borult. Nem volt menekvés. Bármit is akart az árny, nem jó szándékkal jött, az biztos. Elkezdett lassan, de biztosan közeledni a lány felé. Ahogy ment, körülötte minden a tűz martalékává vált. A lány becsukta a szemeit. Nem akarta látni a saját halálát. Az alak megállt fél méterrel Scar előtt és a fekete árnyból kinyúlt egy kar. Elkapta Scar kezét, majd elkezdett mormolni egy varázsigét. A lány el akarta rántani a karját, de lehetetlen volt, mivel az a valami nagyon szorosan tartotta. Amint végig mondta a varázslatot eltűnt, és az áram is visszajött. A tűz alábbhagyott és olyan volt, mintha az egész meg sem történt volna. Semmi nyoma az előbbi tűznek, semmi hamu vagy korom. Körbenézett a szobában, de minden ugyanolyan volt, mint azelőtt a kis incidens előtt. Megszólalt a csengő. Scar ugrott egyet ijedtében. Remegő lábakkal elindult az ajtó felé. Óvatosan kinyitotta, de megnyugodott, amikor Kol-lal találta szembe magát. Megkönnyebbülten fújta ki a visszatartott levegőt.
- ....Öhm..szia Scar.
- Hello Kol. - mondta még mindig kissé remegő hangon, de úgy volt vele, hogy nem árulja el az ősnek az előbb történteket. - Mit keresel itt?
- Én csak.....el akartam mondani valamit...
- Ami azt illeti én is...


Mystic Falls, Mikaelson villa.....
- ÁÁÁÁÁ
- Mi van?! Nem tán fáj, ha beléd szúrok egy karót, mondjuk...ide! - azzal beledöfte a karót az idősebbik Salvatore gyomrába. Még ezt a kis "szórakozást" folytatta úgy két óra hosszáig. - Bekkah! Gyere csak egy percre! - húga pár perc múlva meg is érkezett.
- Mit akarsz?
- Rád bízom Salvatore-t. Azt csinálsz vele amit akarsz. Tőlem meg is ölheted! Nekem van egy kis elintéznivalóm...


New Orleans, Scar háza....
- Kezd te... - mondta Kol.
- Szeretlek..és nem tudok nélküled élni...el sem tudod képzelni mennyire fájt amikor azt mondtad, hogy nem jelentek neked semmit. - adta meg az őszinte választ. A férfi álla a padlót súrolta.
- Én is szeretlek. - csókolta meg a lányt. Az pedig visszacsókolt. Heves csókcsatába kezdtek, és a férfi felkapta Scar-t, majd nekinyomta az egyik falnak. Elkezdte csókolgatni a hibrid lány nyakát, aki ezt jóleső sóhajokkal jutalmazta. Kol lassan elkezdte levenni a lány felsőjét, és a melleit kényeztette. Scar már a fellegekben jár, és ő is letépte a férfiról a pólót. Elindultak az ágy felé, de ajkaik egy percre sem váltak el egymástól. Az ősi, amikor elérték az ágyat, letette Scar-t a földre, aki elkezdte kigombolni a férfi nadrágját. Kol gyorsan lerúgta magáról, és a lányról is letépte a nadrágot. Óvatosan ráfektette az ágyra és végig csókolta a testét. Scar száját sóhajok hagyták el. De ő sem maradt a férfi adósa. Fordított a helyzetükön, és most ő hintette be csókokkal az ősi felsőtestét. Kol egy gyors mozdulattal megszabadította a lányt a fehérneműitől. Scar a fogaival lehúzta a féfiról az alsó nadrágot, majd visszatért az ajkaihoz, és újabb heves csókcsatába kezdtek. Végigsimították egymás testét. Az ősi fordított a helyzetükön, így most ő került felülre. Hirtelen Kol belé hatolt. A lány felsikoltott, majd elkezdte karmolászni az ős hátát. Meg is lett a nyoma. Az egész háta tiszta vér volt, de egyáltalán nem zavarta. Épp ellenkezőleg. Szerette, ha egy nő ennyire tüzes. Kol gyorsabb tempóra váltott. Pont egyszerre érték el a gyönyör kapuját. A férfi távozott a lány testéből, aki utána kapott, és magához rántotta. Kol lágy csókot nyomott a hibrid lány ajkaira. Legurult róla, mellé feküdt, és jó szorosan átölelte. Scar soha életében nem érzett még ilyen eős szenvedélyt, ahogy Kol se. Ezt a remek pillanatot az szakította félbe, hogy valaki Scar nevét kiabálta, majd benyitott a szobába kopogás vagy ilyesmi nélkül. Áh minek az? Teljesen felesleges!
- Klaus!